A bejárati lépcső előtt a fa tövében hangya fúrta lyukak vannak. A nagy esőzések után ismét szépen takarosan tip top módon kifurkálva a föld, a hangya metropolisz renoválása megtörtént.
Régen gyerekkoromban sokat nyaraltam a nagyszülőknél Balatonakarattyán, ahol gyakran láttam hangyabolyt, de néha, a nagy esők előtt, a hangyák vonulni kezdtek szépen sorban.
Ahogy ma hazafelé sétáltam elgondolkodtam, hogy vajon a hangya megérzi az időjárást? Tudja, hogy most eső lesz és utána megint neki kell állni és felújítani, újjáépíteni az egész bolyt? És mi van, ha áradás rombolja össze az otthonukat. Azt nem érzik előre. Nem tudhatják. Vagy ha én istent játszva, mint rossz gyerek egy bottal összetúrom a várukat... Akkor is mindig előröl kezdik. Mi van akkor, ha a mi életünket, a mi világunkat is egy rakoncátlan isten turkálja piszkálja. Nekünk is mindent előröl neki kell állni felépíteni? Honnan van ehhez erő?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.